Ó-Szőny
Ó-Szőny, magyar mezőváros, Komárom most Esztergom vmegyében, Komáromtól 8/10, ut. postája uj Szőnytől 4/16 állomásra, a pest-bécsi országutban, a Duna jobb partjához közel sik térségen. Határa 11,458 hold, benne foglaltatván már az ide tagositott régi monostori határ. Ebből urbéri beltelek 107 hold, szántóföld 2343 h., rét 727 h., szőlő 338 h., legelő 1704 h., házas zselléri beltelek 43 h., legelő 218 hold. Sorkivüli szabadosok (templom, pap, község) földje 913 hold; földesuri majorság 4512 hold, mellyből 3388 h. részint szántásra, részint felváltva legelőül használtatik, beltelek 102 h., szőlő 472 hold, váltógazdasági telek 100 hold, természetes rét 250 h., áradásos legelő 100 hold; végre utczák, utak 200 h., tavak, vizes árkok 350 holdat foglalnak el. A föld inkább homokos mint fekete. Az uradalmi földek a városon alól a Duna mellett jobb minőségüek. Fő termékek a búza, kevesebb rozs és árpa, legtöbb zab, kukoricza és burgonya. A szarvasmarha tenyésztés jó karban áll, ló sok, de a kiméletlen bánás miatt elaljasodott. Az uraság pedig igen szép birkákat tenyészt. Lakja 1754 lélek, u. m. 980 reform., 750 r. kath., 20 evang., 4 zsidó. Mind a két fő vallásfelekezetnek helyben van papja és temploma. Mind a két vallásu lelkésznek külön 4 egész telek földje, a tanitóknak felényi, a kath. egyháznak magának 1 1/2 telke van, a város pedig 4 telket bir. Van itt urasági kastély, nagy magtár, szép lakok, nagy vendégfogadó, sörház, szeszgyár, urasági vámhid a város közepén levő töltésen. Országos vásárt 4 tart, u. m. Kázmér, János, Elek és Móricz napok előtti hétfőn. Birják gr. Zichy János örökösei, és gr. Zichy Miklós. E város régente a komáromi vár uradalmához tartozott. Monostor puszta, melly most Ó-Szőny kiegészitő részét teszi Ács felől és 425 h. szőlőt foglal magában, régen különálló volt, s 1581. Koppam Monostor név alatt a szentmártoni főapátság birta. Nevezetessé teszik Ó-Szőnyt, a romaiak itteni gyarmata, mellynek nagyszerű romjai a Duna partján most is szemlélhetők. Itt volt ugyanis Bregetium város. Ugyanezt állitják Schönvizner, Kalancsics, Thomka, Szászy, Szerdahelyi; Balla pedig még feljebb megy, állitván, hogy a város még a romaiak előtt e földön lakó Brigetiusok által épittetett, s nevét a Brigan der Thau-ból származtatja. Szőnynek délnyugoti része most is Sidoniának, keleti pedig Pannoniának neveztetik, s a határban, különösen a dunaparti romoknál igen sok romai régiségre akadnak, a kiásott köveken pedig gyakran Brigetium város olvasható. Bővebben olvasd Komárom vármegye leirását 1848. Fényes Elektől 138. lapon.
