Siklós
Siklós, régi nevezetes m. v., Baranya vgyében. Eszéktől 4 mfdnyi távolságra, egy felette kies regényes vidéken. Lakja 3207 lakos, kik közt 1747 r. kath., 1058 reform., 372 n. e. óhitü, 1 evangelicus, 29 zsidó. Eredetére nézve nagy részint magyarok: az óhitüek ráczok, a czigányok pedig egy különös gyarmatot képeznek. Házai csinosak, különösen a fő utcza derék épületeket mutathat. Nevezetesebbek ezek közül 1) a ferencziek monostora, egy régi szentegyházzal együtt, melly hajdan benedekieké volt, de ma az emlitett atyák birják, s a plébániai szolgálatot is ők teszik; 2) a reform., 3) a n. e. óhitü szentegyházak; 4) a selyembeváltóság; 5) a nagy vendégfogadó, mellynek közepén épségben áll fen egy régi török mecset; 6) a postaház. Minthogy a város már 1848. előtt nem urbárium, hanem egyesség szerint birta földjeit: annál fogva lakosai tehetősek, s mind a föld, mind a szőlőmivelésben dicséretes szorgalommal munkálkodnak. Határa délfelől róna és igen termékeny; rétjei kövérek; erdeje nagy; de fő gazdagsága még is roppant szőlőhegyében áll, melly igen tartós és erős vörös bort terem, s a vilányival együtt megy kereskedésben. Nagy országos vásárai népesek. Van továbbá a kath. szentegyház mellett kénköves forrása, márvány- és kőbányája, gyógyszertára, könyvkötője, ki könyvekkel is kereskedik.
Évkönyveinkben nevezetessé teszi Siklóst, a felette fölemelkedő régi vár, melly egy magánálló hegynek csucsára épült. Ki épitette először, tudni nem lehet, annyi bizonyos, hogy Gara, mint legelső hatalmas ura, már csak kijavittatta. Ebbe hozta Gara Miklós Zsigmond királyt 1402-ben, hogy visegrádi kemény fogságát megenyhithesse; fiát Miklóst, és öccsét Jánost ajánlván a magyar rendeknek zálogul. Melly szivességét bőven is megjutalmazá a kiszabadult Zsigmond, jóval nagyitván a siklósi uradalmat. A Gara nemzetség kihaltával Mátyás király természetes fiára Corvin Jánosra szállott ezen vár; ennek halála után özvegyére, s majd későbbi férjére Brandenburgi György márkgrófra, ki pazarló lévén, hihetőleg pénzért adta el ezt Ujlaki Miklósnak. Ezt követte a birtokban Perényi Imre, ki a reform. vallásnak buzgó pártolója lévén, azt ezen környéken annyira kiterjesztette, hogy mai napig is a siklósi járásbeli lakosok nagyobb részt tős gyökeres református magyarokból állanak. – 1543-ban Siklós török kézre jutott, s csak 143 esztendei terhes iga után menekhetett meg attól, mikor t. i. Bádeni Lajos Pécset elfoglalván, az ide való török őrizetet is kirezzentette. Visszajövén a vár, gróf Caprara Aeneás lett földesura, ki az egészet uj alakba akarta épittetni, de szándékában meggátolta a halál; Caprara halálával a most is virágzó Batthyáni nemzetség nyeré el. Ez a várat egészen felépittette, s bástyáit régi formájokra vissza állitotta. – Ezen vár 1823-ban tűz által elégett, azomban már ismét kijavittatott, kivévén a szép, régi izletü kápolna-tornyot, melly többé helyre nem állittatott. E várban lakik egész uradalmi tisztség. Kutja igen szép, és igen jó izletü vizet nyújt. A kilátás innen felette regényes; mert egyfelől az alatta levő városra, s az ezt követő gazdag rónaságra, másfelől a mosolygó szőlőhegyekre, erdőkre; majd ismét a csavargós Dráva vizére s a sűrüen elhintett falukra láthatni el. A város feje egy 23 helységből álló uradalomnak, mellyet jelenleg gr. Batthyáni Kázmér zártömege bir.
