Simánd
Simánd, népes oláh-magyar mezőváros Arad vmegyében, Aradhoz északra 4 mfdnyire: 496 kath., 4208 n. e. óhitű, 15 ref., 401 zsidó lak., óhitű anyatemplomokkal, synagógával, több derék urasági épületekkel, postatisztséggel, s váltással Arad és N. Zerind közt, serházzal, pálinkafőzőházakkal. Tágas határa sik és gazdag termékenységű; szép tiszta buzát és káposztát terem; szarvasmarha és sertéstenyésztése nevezetes; sok marhát hizlal. F. u. többen. – Hajdan Ápásnak is hivatott, s az onodi káptalan jószágaihoz tartozott, de ettől több nagy urak maguknak akarták foglalni. 1510. György Brandenburgi marchio erőszakkal elvette, s magát éjjel statuáltatta. 1572. Sz. György nap táján, népes vásárját egy 800 főből álló rabló csoport, melly közt egyébiránt fő emberek fiai is voltak (ifj. Dóczy Gergely) kifosztani akarvan, a várost megtámadta, s kiprédálta, de visszamenet a törököktől részint lenyakaztatott, részint elfogatott, s Kontantinápolyba küldetett. A mit Oláh Miklós ezen városról ír, hogy t. i. ezt csupán bénák, vakok, stb. lakták, hinni nem lehet, mert ezt Oláh Miklóson kivül senki sem emlitette, a város nevezetessége is ellenkezőt bizonyit, s hihető hogy ezen tévedés onnan származhatott: mert vásárai híresek lévén, ezeket az akkor tájban magyarországba beszálingózó vándor czigányok, mint koldusok seregestől ellepték.
