Szepes-Váralja, (Kirchdorf)
Szepes-Váralja, (Kirchdorf), a szepesi XVI városokhoz tartozó, kicsiny, de csinos város, Lőcséhez keletre 1 3/4 órányira, a sárosi postautban, 2366 kath., 778 evang. német és tót lak. Van nagy kathol. paroch. temploma, mellynek plebanusa mindig a szepesi nagyprépost; irgalmas barátok kórháza, evang. szentegyháza, vendégfogadója, termékeny jó határa, s legnagyobb len-kereskedése a megyében.
Szepes-Váraljához egy puskalövésnyire, nyugotra egy dombon áll a szepesi káptalan vagy szepesház, kőfallal, bástyákkal, s két kapuval ellátva. Az alsó kaputól mennek sorba a 10, emeletes kanonokházak; a felső kapunál van a püspöki palota egy szép kerttel, a székesegyház két kis toronynyal, melly III. Bélától 1189-ben a prépostsághoz épittetett, s 1776-ban Maria Theresia által püspöki szentegyházzá rendeltetett. A seminariumház szép épület; a káptalan levéltára pedig nagyon nevezetes.
A városhoz szinte közel láthatni Szepesvárát, egy magas, csúcsos gránitszikla tetején, melly egészen elszakasztva áll a többi hegyektől, s azért innen leirhatlan gyönyörű kilátás esik a lábai alatt fekvő regényes dombokra, lapályokra, helységekre, majorokra. Első eredete a most tiszteletes omladékokban heverő várnak bizonytalan, ha csak azt Borsunak Bunger fiának nem tulajdonítjuk, ki Béla névtelen jegyzője szerint a lengyel határszélre küldetett, hogy ott egy erős végvárat épitsen. A 15-dik és 16-dik században a hatalmas Zápolya, majd 1531–1645-ig a Thurzó nemzetség uralta; melly ekkor kihalván, a koronára visszaesett. – III. Ferdinand 1638-ban a Szepes vármegyei örökös grófsággal és főispánsággal együtt Csáky Istvánnak ajándékozta azon hűségeért, mellyel a belső háborukban királyja iránt viseltetett.
