Szer (Puszta-)
Szer (Puszta-), vagy Puszta-Zeer. Ezen igen nevezetes puszta Csongrád vmegyében körülvétetik a tömörkényi, anyási, hanházi, péteri, szegedi, mindszenti és kisteleki határoktól. Térsége 13,000 holdnyi. Földje általjában homokos ugyan, de nem igen soványos, és azért számos czimeres szarvasmarhán s juhon fölül gabonát is olly bőségesen terem, hogy az 1817-diki középszerű esztendőben, egyetlen uj törés után, a legtisztább tavaszi buzaszemet harminczszorosan megadta. Az egész puszta sik, kivévén nehény dombokat, mellyek egyenlő magasságban, és arányos távolságban hihetőleg emberi kezekkel hányattak. Erdeje most semmi. Vize a Tisza kiöntései, és egy nagy tó, mellyben számos és mindenféle vizimadarakon kivül, gyakran hattyúk és gödények seregenként tartózkodnak. Épületjei a tó mellett egy vendégfogadó, melly Tó-Hajlati csárdának neveztetik, ehez közel dohány-termesztők lakásai, és azok mellett egy régi elpusztult szentegyház, mellynek magas góth izlésre épült mohos falai az utazóknak több mfldnyire megmutatják dicső magyar eleink legelső országgyülése helyét. Ugyanis Árpád, Lehel és Bulsu vezérek által Zalánt a Bolgár fejedelmet tönkre tévén, a magyarok Körtvély tónál és Gömölsö erdőnél összegyültek, az ország állapotjáról tanakodtak, törvényt hoztak, s innen a hely Szernek neveztetett. A puszta ezelőtt gr. Erdődy nemzetség öröksége volt, de ezt született gr. Zichy Leopoldina asszonyságnak, néhai general Pallavicini Marchio özvegyének felvallotta, s igy a Pallavicini nemzetség van jelenleg birtokában. Lakik a pusztán 156 kath. lélek.
