Szeremle
Szeremle, magyar falu, Pest-Solt vmegye legvégső déli helysége Baján alul 1 mfldnyire fekszik a Duna mellett olly lapályos helyen, hogy az árviz csaknem minden évben meglátogatja, s határos Batta tolnamegyei, Szekcső baranyamegyei, és Bát-Monostor bácsmegyei helységekkel. Lakja 2213 reform., 32 r. kath., 30 óhitü, 6 zsidó. Van derék cseréppel fedett ref. anyatemploma, magas bádog fedezetü toronynyal. Határa 7000 hold, mellyből szántóföld 615 h., legelő és beltelek 2000 hold, nádtermő föld 1000 h., kaszálló 2000 h., erdő 1385 hold. Ebből majorság csak 600 h. kaszálló és ugyan annyi nádas rétség 20 2/4 egész telek után. Földe kövér televény, melly bár minden évben vettetik, s a zab-, kukoricza-tarlót kétszeres váltja fel, mégis gazdagon fizet. De bőséggel is trágyáznak itt, mivel a ló-, különösen a szarvasmarhatenyésztés nemcsak a földes, hanem a földetlen gazdáknál is virágzó karban van. Az öregek pedig a méhtenyésztést nagyban űzik. Egyedüli csapása Szeremlének a gyakori árviz. A mellette folyó Duna mindjárt a helység alatt 3 szigetet képez, s ezek közül Pőrből az, hol 1770 év előtt a helység feküdt, de a falu helye többé nem látható, mivel e sziget a megye által átvágatván, a faluhely a Duna által elsodortatott. Van még a legelőn egy domb is, mellyet a köznép egyházdombjának nevez, miután rajta egy templom vagy más kőépület maradványai több izben ásattak ki. A helység birtokosa a kalocsai érsek.
