Szigeth
Szigeth, szabad koronai város Máramaros vmegyében, rónaságon, keletről az Iza folyóval egyesülő Róna folyó, délről a városon alul a Tiszába ömlő Iza folyó, északról a Tisza folyótól környezve, délről magasabb, több oldalról alacsonyabb hegységek közt fekszik. Az oláhok Szigitnek, az oroszok Szihotának nevezik. Határa 21,125 hold, mellyből beltelek 375 h., szántóföld 4029 h., kaszálló 10,016 h., külső gyümölcsös és méhes kertek 357 h., erdő és csere 5326 h., haszonvehetlen föld 992 hold. Ezenkivül az ugynevezett kőháti legelői és erdői a városnak mint jobbára a szomszéd helységekkel közösek, felmérve nem levén, mennyiségök nem tudatik. A házak száma 857, mellyek közt sok csinos épület látható. Van itt romai és görög kath., és reform. anyatemplom, synagóga, reform. lyceum, kath. gymnasium, takarékpénztár, kisdedóvó, b. Stojka erdélyi püspök által alapitott ápolda 12500 v. f. tőkével; házankénti koldulást megszüntető egyesület 1800 pft. tőkével, piarista zárda, kir. kamara igazgatói lak, nagy cancellaria, kir. erdőtisztség cancelláriája, városház, nemesi és királyi nagy vendégfogadó, sör-szesz- és eczetgyár, több mulatóhelyek, mint az ujmalom kert az Iza folyó mellett a városhoz közel, és a városban a Banzsalgó-utczában lévő fördőház. 1846-ban olvasó társaság is alakult s már 200 kötetnyi könyvtárral birt. Népessége a városnak 6336 lélek, kik közt romai katholikus 2119, görög katholikus, 1225, 1978 ref., 50 ágostai, 964 izraelita. A nyelv főleg magyar, aztán oláh, orosz és német. A lakosok a földmivelést szorgalmatosan folytatják; s ezenkivül van itt 716 kézmüves, 117 kereskedő, 6 művész. A valóságos polgárok száma volt 1846-ban 311.
