Szigetvár
Szigetvár, magyar-shokacz-német m. v. Somogy vmegyében, egy az Almás vizétől képezett szigetben, 2895 kath., 11 ágostai, 17 ref., 2 n. e. óhitű, 300 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyháza hajdan török mecset volt; csarnokában a szigetvári ostrom lefestve szemléltetik. Van itt továbbá ferenczi kolostor és szentegyház, óhitű csinos templom, urasági kastély, városház, postaház, vendégfogadó, több boltok és derék épületek. Áll a város ó és uj városból, s a magyar Leonidás, gr. Zrinyi Miklós dicső halála által megszentelt várból, Épitője e várnak bizonyos Osvald Anthénius görögországi indigéna volt s később enyingi Török Bálint erősitette meg, I. Ferdinand pedig még jobb karba tette, annyira, hogy Stansics Márk várkapitány a Toigon Osman, és Ali-herélt pasa által próbált véres ostromokat nagy veszteséggel visszaverhette. Stansics halála után 1562-ben gr. Zrinyi Miklós vevé át a parancsnokságot, kinek csaknem példátlan vitéz bátorságát, honszeretetét, férfias elszántságát, s dicső halálát nem is szükség előhoznom; mert az minden igaz magyarnak mélyen emlékezetébe és szivébe van vésve. Szigetvárnak minden erőssége, a Szolimán török császár által személyesen kormányzott ostrom alkalmával egy földsáncz volt, melly most is létezik, árokkal. Legnagyobb védelme pedig az Almás vize, melly hajdan a város, és még inkább a vár körül elterülve, posvány nádas rétet csinált, s ez nem rég szárittatván ki, jelenleg legjobb kaszálló. A Zrinyi belső vára e posványban, legbelől egy kis szigetben készűlt, jobbára pallisádákból állott, s hozzá csupán egy hidon lehetett jutni, most is hidon kelletik a várba menni; de faépületjei könnyen meg égtek s igy Zrinyinek vagy megkellett égni, vagy kirohanni. Annál nagyobb a dicsősége, hogy illy csekély erővel s csekély védelem szerekkel, a roppant török tábort huzamos ideig feltartóztathatta. Bevévén a puszta várat a török, itt magát megfészkelé, s innen gyakori rablásokat vitt végbe, miglen 1688-ban szerződés által, mint Eger, visszafoglaltatott. A mostani várban, a Zrinyiéből egy tégla sem látszik, hanem egy török mecset még van benne. Az egész vár III. Károly alatt épült, kis szarkafészek, rendetlen 4-szög formában, s részint a török épületből megujittatott, most védelemre nem való; bástyáinak belső töltései nincsenek, csak külső falai állnak, s az uraság gazdaságára fordittatnak.
Határa szigetvárnak nagy, bár sok helyt lapályos, de termékeny. Bora középszerü. Lakosai mesterségeket s a kereskedést erősen űzik. Országos és heti vásárjai népesek; s valamint most nagy-ország, – és postautban esik, ugy hajdan is a török országut rajta ment keresztül Kanisa felé Bécsnek és Stájer országnak, s el sem lehete kerülni a sok posvány miatt. F. u. Czindery László.
Különös örömére szolgálhat minden magyarnak azon néhány évek óta behozott szokás, miszerint Zrinyi Miklós halála napja mind a földes uraságtól, mind a lakosoktól, mind a környékbeli hazafiaktól a tárgyhoz illő méltósággal ünnepeltetik, ugy hogy csak az ohajtható, hogy azon emlékoszlop, mellyre már több hazafiak sok summákat ajándékoztak, mentül hamarabb felállittassék, s ez által azon vád, mintha mi magyarok nagy férfiainkról megfelejtkeznénk, legalább e dicső hazafiban tettleg megczáfoltassék. Egyébiránt ott, hol mint mondják Zrinyi elesett, most is van egy kis kápolna a belső városnak kanisai kapuján kivül az Almás hidján által menvén jobbra; és igy már akkor a belső várból a városon keresztül vágta magát.
