Szihalom
Szihalom, magyar falu, Borsod vmegyében, Egertől 1, u. p. M. Kövesdtől 8/16 állomásra, halmos rónaságon. Béla névtelen irója 59-ik lapon Zenuhomunak nevezi. Határa 7200 hold, u. m. 200 beltelek, 3003 szántóföld, 1320 rét, 2677 hold legelő. Urbéri szántóföld van 102 telek után 2448 h., 1020 hold rét, melly szinte feltöretett; majorsági szántóföld 555 h., rét 300 hold; a legelő közös. Földje igen termékeny fekete agyag. Lakja 2276 r. kath., 17 zsidó. Lakosai közt sok a fuvaros. A határt a csavargó Rima öntözi. A helység nyugoti része magas hányott halmon fekszik, mellynek felső szinén embercsontok, sőt egész emberi csontvázak s fekete reczés külsejü nagyon vastag urnaforma cserépedények széttört darabjai hevernek. E halom nyugoti csucsát szinte emberi kezekkel hányt földvár alaku kis domb koronázza. E halmot a köznép Árpádvárának hivja. Végre a határ külön részeiben gyakran találtatnak vastag aranykarikák s vékony aranysodronyok. Kath. paroch. templom. Birja a helységet az egri káptalan.
