Szilvás
Szilvás, magyar falu, Borsod vmegyében, a Bükk hegyek közt, regényes vidékü tágas völgyben, Miskolcztól 2 11/16, Egertől, melly utolsó postája és piacza, 2 1/16 állomásra. Határa 8000 hold, mellyből 1260 hold szántóföld, 800 h. rét és irtvány, 36 h. szőlő, 5666 erdő, 155 h. belsőség, 123 h. utak és müveletlen tér. Urbériség 18 1/2 telek után három nyomásban egyenkint 25 kilás föld járul, s ezen kivül szerződés mellett ki van osztva 400 kila irtványföld; majorsági telek inscriptionalis haszonbérben van 3; papföld 2 h. s 20 kaszás rét, a tanitónak 1, korcsma után 2 köblös föld, helységé 16 kaszás rét. Az éghajlat az apátfalvai és visnyóival egyenlő, melly leghidegebb e vidéken. A föld agyagos és köves, vizjárás kevessé rongálja, mivelése könnyű de trágyát kiván, leginkább kétszerest, rozsot, tavaszbuzát, zabot terem, az árpa épen nem szereti, terem még kevés kukoricza, több burgonya, sok és igen szép kender. Bora savanyu, de gyümölcs itt a házi kertekben sok termesztetik, különösen magvaváló szilva; általjában a lakosok nemesitésre sok gondot forditanak, mire jó példát ad a derék urasági gyümölcsös angolkert. Nem kevesebb szorgalom fordittatik az állattenyésztésre, szép magyarfaj csontos szarvasmarhák, mellyek hizékonyságról dicsértetnek, s legjobb lovak itt tenyésztetnek e megyében, azonkivül juhot, sertést is sokat tartanak. Az urasági ménes megszünvén, helyette birka tenyésztetik és sertésnyáj, melly fajtára nézve ezen környéken igen hires. A lakosok házai rendben épültek, csinosak és vagyonosságra mutatnak. Az urasági kastély hegyen fekszik, s az egész udvar alatt bolthajtásra épitve két roppant istálló és félszer van, mögötte szép gyümölcsössel díszelgő nagy angolkert terül el. A kastélyban jeles fegyver-gyüjtemény is volt. Van itt még magas dombra, góth modorban épült uj ref. templom a régi cseh templom helyén torony nélkül; haranglábon csüngő harangjai közül egy még 1488-ban öntetett, s a csehek által szállott a helység régi földesurára, ki azt a ref. egyháznak engedte. A helységen kivül van még az ugynevezett gyárvölgyön 40 ház, s részint gyárépület, részint munkások lakaiul használtatik. Népessége a helységnek 1339 lélek, kik közt 733 reform., 570 r. kath., 12 evang., 24 zsidó. A nép igen szelid, jó erkölcsű, viselete tiszta s legcsinosabb e vidéken, magyar hangkiejtése a vidéken lakó palóczokétól különbözik, s mint ezek, ugy egyébb bánvölgyi magyarok is a palóczoktól nemcsak hangkiejtésben, hanem vallásra nézve is különbözők, mert a bánvölgyi magyarok többnyire reformatusok, a katholikusok főleg tótokból magyarosodtak el, mint a szilvásiak és dédesiek. Az igen kies hámorvölgyben van 3 nevezetes forrás, egyik a sósforrás, melly nagy kősziklából eredvén, vizét egy ölnél magasabbról zuhogtatja le, és két meleg forrás, melly télen sem fagy be; van rajtok 2 vizrekesz, mellyek képezik a kis és nagy tavat, mellyek mindenike sok pisztrangot táplál. E vizek egyesülvén, szinte a határban levő jeles vasgyárnál tesznek szolgálatot, s első eredetet adnak a Bánpatakának, melly a helység alatt folyik el, s rajta 3 malom 4 kőre, 1 kendertörő, s 1 köszörükerék. A vashámor készit évenkint 4000 mázsa kovácsolt vasat, s 8000 mázsa öntvényeket. Kemény vaskövének egy részét Gömörből hozatja; van ezenkivül a szilvási határban 4, nekesényiben 1, az apátfalvaiban szinte 1 vaskőbányája. Szenet helyben égettet. A kőedény-gyár jelenleg nem dolgozik, különben agyagját Apátfalváról és Mocsonyról szokta venni. Ugyanitt jó meszet is égetnek mintegy 10–12 kemenczében. A szilvási határ legmagasabb része a Peskő, mellyről a Tiszát láthatni, ugy szinte szép kilátás esik a Tiszára a tárkányi kőről és a Kőhátról. A Peskőben a tárkányi oldalon van egy nagy barlang, ezenkivül még 2 barlang a határban, egyik az istállós kőbarlang, melly 1000, másik a Köröskőlyuk, melly 300 darab sertést könnyen magába fogadhat. Hegyes völgyes erdeje főkép bikk, cser, tölgyfával bővelkedik, kevesebb juhar, kőris stb. A Bükk előhegyein 2 régi várral is dicsekszik; egyik a faluhoz közel a Gerenna vára, mellynél téglából és kőből épült falromok látszanak, másik a falutól éjszak-keletnek a hámorvölgyön túl az Éleskővár; ennek toronykő rakása áll fen. A szilvási uradalom birtokosa a bold. emlékezetű gr. Keglevich Miklós volt, ki igen sokat tett a nép jámbor erkölcsére és szorgalmára, s általában az itteni műiparra. Ettől öröklé testvére gr. Keglevich Gábor, s az uradalomhoz tartozik még Boroszló puszta és a szomszéd Visnyó helység 7/10 része.
