Szombathely, (Sabaria, Stein am Anger)
Szombathely, (Sabaria, Stein am Anger), püspöki város, Vas vmegyében, a Gyöngyös és Perent vizek közt, Budához 24, Posonhoz 14 mfdnyire, egy felette kies vidéken. E helyen feküdt hajdan a romai gyarmat Cladia Savaria nevü város, mint ezt bőven megmutatta Schönvizner illy czímü remek munkájában. Antiquitatum et Historae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus Libri novem, studio et opera Stephani Schönvizner. Pestini MDCCXCI. Előadja a tudós munka: mikép szállitott Claudius császár a helyre népes gyarmatot a Cladia nemzetségből; mint lett ez később Felső-Pannonia városa, s a romai igazgató lakhelye; mint emeltetett itt Septimius Severus császári méltóságra a romai seregek által; hogy foglalták el a várost Etele alatt a diadalmas hunnok; mikép omlott ez össze földindulás által a 455-ki évben Kr. sz. után, s a b.
Mind ezek után nem csuda, hogy itt különböző időszakokban olly sok régiségre akadtak, u. m. hamvvedrekre, sirkővekre, cserép és kőedényekre, ezüst-arany s réz-pénzekre, gyürükre s t. b.; de az 1819 és 1830-ki évek különösen gazdagok voltak illy találmányokban, midőn egész romai temetők fedeztettek fel, s az innen kiásott és összegyüjtött régiségeket nádorispán ő cs. kir. főherczegsége s herczeg Batthyáni Fülöp megvásárolván: nagylelküleg a magyar nemzeti-muzeumnak ajándékozták.
Itt történt az a béke, melly Ulászló és Postumus László pártjai közt támadt polgár háborunak végett vete 1441-ben. Ugyan itt állitotta fel táborát Hunyady János 1446-ban, visszaakarván foglalni Fridriktől Lászlót, és a koronát. 1360-ban sz. Ferencz szerzetesek hozattak be. 1578-ban a posoni országgyülésen elhatároztatott: hogy a vasvári káptalan, pecsétjével és jegyzőkönyvével együtt Szombathelyre tétessék át. 1579-ben Draskovics György győri püspök papi gyülést tartván, a tridenti végzéseket kihirdette. Ifjabb Draskovics György, 1638-ban a Szombathely mellett fekvő, és a Gyöngyös folyó által elválasztott Sz.-Márton helységében a szentegyházat, az oda tartozó paplakkal s telkekkel együtt szent Domokos szerzetének ajándékozta. 1772-ben gr. Zichy Ferencz győri püspök tulajdon telkén 6 deák oskolát állitott. 1797-ben a felkelő nemes lovas sereg, melly 17,000 főre ment, itt tartotta hadi gyakorlatait. Püspökségét, melly Schönvizner után már 326-ban virágzott, Maria Therezia 1777-ben hozá ujra életbe; s most kiterjed egész Vas vmegyére, és Zalának lövői és egerszegi járásaira. Számlált pedig 1839-ben 4 jövedelmes apátságot, 2 jószágos prépostságot, 1 prioratust, 1 székes káptalant hat kanonokkal, 6 fő, 15 alesperestséget, 183 plébániát, 59 papnövendéket, és 286,864 kath. lelket.
Lakosai, kik 3846 katholikusra, 48 ágostaira, 4 reformatusra, 68 zsidóra mennek, nagyobb részt magyarok, kevés németek, s mindnyájan élnek már századok előtt nyert szabadságaikkal, mint ez világos II. János győri püspöknek 1407-ki leveléből, s mellyeket utóbb több győri püspökök, u. m. Szelestei Goszton V. János 1525-ben, Paksy Balás 1526-ban; valamint I. Ferdinand is 1534-ben, Maximilian 1567-ben, Rudolf 1578-ban megerősitettek. Később Németujvárra vitt levéltáruk elégvén: Napragy Demeter győri püspök uj szabadságlevelet adott 1607-ben, mellyet II. Mátyás is helyben hagyott, II. Ferdinand pedig 1630-ban ujabb kiváltságokkal tetézett.
Nevezetességei közé tartozik: az igen szép izlésü, roppant püspöki szentegyház, 2 rézzel födőtt s 30 öl magas tornyával. Az egész egy keresztet ábrázol, s belseje gazdagon márványzott corinthi oszlopokon nyugszik, és olly tágas, hogy 3000 ember benne könnyen elfér. Van benne 10 oltár, s egy 40 változatu orgona. Hossza 38 öl 3 láb; szélessége a kereszt terjedésénél 18, egyebütt 10 öl; magassága 14 öl, 2 láb. Jeles épületjei még; a püspöki palota, a két emeletes vármegyeház, a papnövendék ház, városháza, szent Ferencz és Domokos szerzetek szentegyházai és kolostorai. Van itt továbbá kath. fő elemi s rajz oskola, gymnásium, és lyceum, postahivatal, két gyógyszertár, alapitvány elöregedett hitszónokok számára, polgári kórház és szegény-intézet, rabdolgoztató és kisdedóvó-intézetek, s t. b.
Környéke e városnak igen szép, keletre, délre, északra rónaság veszi körül termékeny szántóföldekkel, kővér rétekkel, gyümölcsösökkel; nyugotra pedig szőlőhegye terül el. Lakosai a földmivelést, mesterségeket, kereskedést nagy szorgalommal üzik; hetivásárjai gabonára nézve felette élénkek.
