Kis-Tugár
Kis-Tugár, tót falu, Nógrád vmegyében, egy igen szűk és mély völgyben, Gácshoz észak-nyugotnak 1 1/2 óra. Határa 2748 hold, mellyből urbéri beltelek 26, szántó 576, rét 155, urasági beltelek 2, szántó 40, rét 49, erdő 1900 hold. Földei, sőt rétjei is jobbára hegyeken feküsznek, agyagosak, kövesek, tiszta buzát nem, de rozsot, zabot, burgonyát, pohánkát és borsót teremnek. Lakja 576 kath., kik sok juhot tartanak, juhturót készitenek. A tugári, valamint e vidékbeli népfaj magas, erős, igen jó termetü. Itt ered a tugári patak. A falu feletti hegylánczból 2 nagy trachyt kőszál emelkedik, honnan felséges kilátás nyilik; innen nem messze egy kis térségen két elszigetelve álló kúpalaku kőszirt, a maga nemében ritka természeti mű, melly meg érdemli, hogy az erre utazók által meglátogattassék. A falu feletti csupa mészsziklákból jó mész égettetik. A hegyláncz közepén pedig egy kúp emelkedik, mellyben a legkülönfélébb igen szép színü szarvkövek (Hornstein), ugy szinte fa-opálok találtatnak. Végre van itt egy igen csinos és uj tornyos templom és tágas oskola. Birja a falut gr. Zichy József.
