NAGY PATAK.
NAGY PATAK. Sáros Patak. Nevezetes Mezőváros, és Vár Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, többen reformátusok, 30kevés evangelikusok, és ó hitüek, fekszik Bodrog vize partyán, ’s kő hid által egygyesíttetik Kis Patakkal, melly véle általellenben van, Liszka, és S. A. Újhely között. A’ Tseheknek birtokokba kerűlvén hajdan, Rozgonyi Sebestyén, MÁTYÁS Királynak hadi Vezére foglalta viszsza, ’s akkor nyerte nevezetét is a’ Király-hegy, e’ vitéz Seregnek emlékezetéűl. Azután Palócziak is birták. Már 1492dikben vala itten Templomjok a’ Reformátusoknak, mellyre ez írás alkalmaztatott: Felix Civitas, in qua Verbum Dei prćdicatur, & observatur illud. MDXXXXI. April. 16. Az Augusztiniánusok’ Klastromokból állíttaték fel itten a’ Kollégyiom 40 Deákra. Idő jártával a’ Királyi Fiskusnak birtoka után, Dobó István leve Ura a’ Városnak; kihalván ezek is 1602ban Larándfi Mihályra szállott a’ Pataki Uradalom: ennek Susánna Leánya után pedig Rákóczy Györgyre, a’ ki e’ Várost igen hathatósan díszesítette, és a’ Reformátusokat példásan gazdagította. A’ Várat, minthogy Susánna’ Hitvese benne lakott, megbővíttette, különös díszre emelte, ’s meg is erősíttette. Valamint Lorándfi Susánna Férjével a’ Reformátusokat bóldogította, úgy Bátory Zsófia 2dik Rákótzi Györgynek Hitvese, a’ Katolika Hit mellett adakozott, ’s a’ Jésovitákat ide szállítván, tisztességes élelmek felől is gondoskodott. Annakutánna Botskainak, Betlennek, Rákótzinak, és Tökölyinek hadakozásaik által, majd egy, majd más fél által sanyargattatott e’ Város; azután 1702-dikban Vára Leopold alatt megszaggattatott. Épűletei között legnevezetesebb a’ Vár, melly régi fényéhez most nem is képzelhető. Jelesen előadta hajdani tekéntetét Szerdahelyi Gábor: emlékezetűl ezek a’ sorok valának rajta: „Deo favente hćc palatia, Spectabilis ac Magnif. Dominus Georg. Rákóczy de Felső-Vadász, intra diem 22. Apr. 1617. & diem 22. Aug. anni 1618 fieri fecit.” Ékesíti a’ B. Szűznek emlékezetére épűlt jeles, és tágas Szentegyház, mellyben vagynak e’ Város’ hajdani Urainak tetemei. Második díszes Szentegyház a’ Paulinusoké vólt, közel a’ Várhoz épűlve, vólt Klastromjokkal egygyütt. Kissebb épűletei is tsínosak e’ Várnak, és a’ sántzon kivűl 31lévőket felűl haladgyák. Nevezetes épűlet továbbá a’ Reformátusoknak nagy új Templomjok; a’ Kollégium’ épűlete, és a’ Profeszszoroknak lakó helyeik is alkalmatosak. Az ó hitűeknek is vagyon itten a’ külső Városban különös Templomjok. 1717dikben Zsinatot tartottak itten a’ Reformátusok. Legközelebb vólt szerentsétlen égése után a’ lakosoknak kissebb házaik is hova tovább tsinosíttatnak. Lakosai kézi mesterségek, föld, és kivált szőlőmivelés után élnek; némellyek pedig a’ deákok, és kissebb tanúlók által, a’ kiknek itten igen oltsó élelmek, és a’ tanúlásra elég alkalmatos módgyok van. Határja, szorgalmatos mivelés után, elég jó termékenységű, borai kivált némelly helyeken nevezetesek; ország-úttyában lévén, eladásra módgyok van, hala bőven, és oltsó, első osztálybéli.
