Ady Endre: A megnőtt élet
A megnőtt élet
Hatalmas, hős, sudaras multnak
Ágai, gyönyörű éveim,
E véres idő-mosolyok,
Igazi lombba most borulnak.
Ágai, gyönyörű éveim,
E véres idő-mosolyok,
Igazi lombba most borulnak.
Méltó, nagy tavasza most ért meg
(Túl rémületeken s vágyakon,
Tavalyi kisértéseken)
Az én istenemnek: a Vérnek.
(Túl rémületeken s vágyakon,
Tavalyi kisértéseken)
Az én istenemnek: a Vérnek.
Az Élet szörnyüséges, gazdag
S az én kicsúfolt, szent sebeim,
Mint rózsák piros májuson,
Egy világ testén fölszakadnak.
S az én kicsúfolt, szent sebeim,
Mint rózsák piros májuson,
Egy világ testén fölszakadnak.
Most, íme, itt az életemnek
Átkos és bús magyarázata,
Sejtő kínja, szédülete,
Dölyfe - íme, honnan erednek.
Átkos és bús magyarázata,
Sejtő kínja, szédülete,
Dölyfe - íme, honnan erednek.
De a tavaszt lombosan állom
S megért mindent e megért tavasz.
S olyan nagy most az életem,
Mint óriás grimászu álom.
S megért mindent e megért tavasz.
S olyan nagy most az életem,
Mint óriás grimászu álom.
1915
