Ady Endre: Köszöntő az Életre
Köszöntő az Életre
Medve Miklósnak küldöm.
Sodridnak hurcás, száz emlékét lökd el,
Széles mosollyal, csillogóan
Ballagj, vén folyó,
Ballagj, életem, csöndes hömpölyöddel.
Széles mosollyal, csillogóan
Ballagj, vén folyó,
Ballagj, életem, csöndes hömpölyöddel.
Túlszökve harag s bitang hír hinárját,
Éhkeselyük-lakta hegyekből
Ért síkra vized
S örvendezésnek tengerei várják.
Éhkeselyük-lakta hegyekből
Ért síkra vized
S örvendezésnek tengerei várják.
Békült tengerek s világok előtted,
Békült órák, békült fájdalmak,
Most már mindenek
Csodákká nőttek és megszentelődtek.
Békült órák, békült fájdalmak,
Most már mindenek
Csodákká nőttek és megszentelődtek.
Tükrözd a Napot, duzzasszon a hála,
Mert benned van az Élet immár
S megbékült szived,
Istennek áldott, terhes szűzleánya.
Mert benned van az Élet immár
S megbékült szived,
Istennek áldott, terhes szűzleánya.
Élet, óh, Isten pompázó szerelme,
Kinek nem szabad hátranézni,
Most már jó leszek,
Mindig-mindig csak jeleneddel telve.
Kinek nem szabad hátranézni,
Most már jó leszek,
Mindig-mindig csak jeleneddel telve.
Ni, hogy futnak az emlékek riadtan,
Óh, örömök öröme, szállj meg,
Verd a szivemet:
Boldog vagyok, mert élni elhivattam.
Óh, örömök öröme, szállj meg,
Verd a szivemet:
Boldog vagyok, mert élni elhivattam.
Boldog folyó, nevető tengereknek
Víg halállal víg várandósa,
Boldog, kis életem:
Köszöntlek, éllek, áldlak és szeretlek.
Víg halállal víg várandósa,
Boldog, kis életem:
Köszöntlek, éllek, áldlak és szeretlek.
