Ady Endre: A kiürített ágyasház
S mit összehordtam testben avagy lázban,
Kiüritem víg ágyasházam:
Széledjetek szét, Drágaságaim.
Őrizze nyomát finom testeteknek,
Hó-ágyatokon Szerelemnek
S Dölyfnek láng-pallosu angyala áll.
Most a tiétek, igazán tiétek,
Szépek vagytok, a túlig szépek
S már nem érdemlem a csókotokat.
Kiknek odadtam magam darabokban
S más karokban vajon föllobban
Egyőtökben vérem, a cifra vér?
Kik szépek vagytok, a túlig szépek,
A legszentebb, legúribb vétek:
A vissza-vissza-vágyakozás?
S már látom a mécseket vágyva gyúlni
S benneteket új ágyra hullni
S kínjaim közt, íme, megáldalak:
Szent muzsikáját bolond lihegésnek
S ágyán majd a külömb legénynek
Sírjatok értem egy pillanatot.