Ady Endre: Pannonia grófnő szekere
Pannonia grófnő szekere
Pannonia grófnő szekere
Télen a várost vígan futja:
Csörtess, kocsis, szabad az utca.
Télen a várost vígan futja:
Csörtess, kocsis, szabad az utca.
Nyáron meg kell hallni vad jaját
Százezernyi, rongyos seregnek,
Most oduikban dideregnek.
Százezernyi, rongyos seregnek,
Most oduikban dideregnek.
Nyáron Pannonia homlokát
Szégyen és düh festi nagy pírba,
Télen hajrá, most marja, bírja.
Szégyen és düh festi nagy pírba,
Télen hajrá, most marja, bírja.
A rongyosak, ember-ordasok
Elbújtak sírva, fázva, várva:
Kocsizhat Pannonia dáma.
Elbújtak sírva, fázva, várva:
Kocsizhat Pannonia dáma.
Csörtess, kocsis, nincs veszedelem.
Bús ezerjei most a mobnak
Jövő tavaszig nem morognak.
Bús ezerjei most a mobnak
Jövő tavaszig nem morognak.
Pannonia grófnő szekere
Robog cifrán, ragyogva, zárva,
De hallga csak, micsoda lárma.
Robog cifrán, ragyogva, zárva,
De hallga csak, micsoda lárma.
Havas esőben, ím, seregel,
Mint nyáron, a koldusok népe,
Soraiknak nincs hossza s vége.
Mint nyáron, a koldusok népe,
Soraiknak nincs hossza s vége.
Nincs tél, nincs gyász, nincs már akadály,
Nincs már szabad út, büszke dáma.
Állj meg, Pannonia batárja.
Nincs már szabad út, büszke dáma.
Állj meg, Pannonia batárja.
