Ady Endre: Kacagás és sírás
Mikor én nagyokat kacagok,
Dermedten menekülnek
Szívembe vissza a könnyek.
Az én könnyeim már szárazok,
Bolond és furcsa könnyek:
Vad, nyugtalan kacagások.
Riadozón, ez a kacagás,
Mintha valami ősi,
Nagy átoknak felelgetnék.