Ady Endre: A leghasztalanabb áldozat
A leghasztalanabb áldozat
Sohasem volt annyi vérem
S olyan bőven, szinte-szinte
Süketen és szótlanul
Sohasem hullt, mint ma hull,
Bugyborékol, kiált, árad.
S olyan bőven, szinte-szinte
Süketen és szótlanul
Sohasem hullt, mint ma hull,
Bugyborékol, kiált, árad.
Sohse voltam ilyen fáradt,
Néha zsibbadt a kezem
S egy kezemből minden harcos
Ember vérét vérezem
S a szememmel sírva nézem.
Néha zsibbadt a kezem
S egy kezemből minden harcos
Ember vérét vérezem
S a szememmel sírva nézem.
Én szivem, én jó vitézem,
Nem fogsz halni hős halált
És te, zsibbadó karom,
Te százszor halálra vált
És te, híres, bús szemem,
Kínlódhattok mindig, váltig.
Nem fogsz halni hős halált
És te, zsibbadó karom,
Te százszor halálra vált
És te, híres, bús szemem,
Kínlódhattok mindig, váltig.
Mikor a Minden villámlik
S csapdos az Isten keze,
Egy szem, egy szív, egy kar, egy vér,
Ha minden érdemese,
Ha mindennek a szeme,
Ha mindennek a keze,
Ha mindennek vérese,
Kárhozatot el nem hárít.
S csapdos az Isten keze,
Egy szem, egy szív, egy kar, egy vér,
Ha minden érdemese,
Ha mindennek a szeme,
Ha mindennek a keze,
Ha mindennek vérese,
Kárhozatot el nem hárít.
