Ady Endre: Őszülő erdők rettegése
Őszülő erdők rettegése
Őszülő erdők rettegése,
Gyásza van a szivemben, Mylitta,
És szépsége és elszántsága,
Legdúsabb szineit most virítja
A Szerelem, az igazi,
Oly szomszédos a komor Halállal.
Gyásza van a szivemben, Mylitta,
És szépsége és elszántsága,
Legdúsabb szineit most virítja
A Szerelem, az igazi,
Oly szomszédos a komor Halállal.
Nyarat lelkem már nem is fájlal,
Száz szinű, pazar, szomoru kedve
Szórja sugarát kifogytáig
Őszt-borongató, szőke fejedre,
A te macskás, ifjú fejed
Lelkemből vert, új koronájára.
Száz szinű, pazar, szomoru kedve
Szórja sugarát kifogytáig
Őszt-borongató, szőke fejedre,
A te macskás, ifjú fejed
Lelkemből vert, új koronájára.
Az Ősz nap-órája megállva
Figyeli szánk gyáva közeledtét,
Néha a köd hó-szagot érzet,
Ágyaink színes avarra vetvék
S őszi erdőkből kidalol
Szerelmünk gyász-hitü rettegése.
Figyeli szánk gyáva közeledtét,
Néha a köd hó-szagot érzet,
Ágyaink színes avarra vetvék
S őszi erdőkből kidalol
Szerelmünk gyász-hitü rettegése.
