Ady Endre: Tavaszi strófák
Mikről a költők zengenek,
Való dolog, hogy megvadítják
A vérkamrákat módfelett.
Való dolog, hogy így tavasszal
Az ember könnyen tesz vadat:
Vagy megnősülsz, vagy új viszonyt kötsz,
Vagy fejbe puffantod magad...
A barna, szőke és vörös,
Kivált e szép, magyar Athénban,
Amelyet átszel a Körös,
Édes veszély, kivált tavasszal
S kivált, ha asszony mindahány,
De a veszély sokszorta vészesb:
Az ideálod hogyha lány...
Korán tavasszal, kis legény,
Hogy felejted, milyen kis summa,
Amit kapsz hónap elsején.
Pajkos szempár s egy kis stafírung,
Hejh, beugrattak már sokat:
Ifjú legények, így tavasszal
Kerüljétek a lányokat...