Ady Endre: Az elátkozott vitorla
Az elátkozott vitorla
Riadt madár felhőkben vész el
S ő forog, a kis szél-vitorla.
Öreg tornyon vén szepegéssel
Forog, forog a szél-vitorla.
S ő forog, a kis szél-vitorla.
Öreg tornyon vén szepegéssel
Forog, forog a szél-vitorla.
Keleti szél oldalba vágja,
Sírva fordul, nem menekülhet.
Most délről veri szélnek szárnya,
Visszafordul, nem menekülhet.
Sírva fordul, nem menekülhet.
Most délről veri szélnek szárnya,
Visszafordul, nem menekülhet.
Merre mutasson, sohse tudja,
Nem nézhet arra, merre vágyik.
Muszáj, bús, rab forgás az útja,
Nem mehet arra, merre vágyik.
Nem nézhet arra, merre vágyik.
Muszáj, bús, rab forgás az útja,
Nem mehet arra, merre vágyik.
Madár volt, egyszer nagyon fázott
S elgubbasztott a templomtornyon.
Megláncolta a madár-átok
S ott forog most a templomtornyon.
S elgubbasztott a templomtornyon.
Megláncolta a madár-átok
S ott forog most a templomtornyon.
