Ady Endre: A Jövendő fehérei
Mely utánam is itt marad,
Fehér csók, szer, bú, alkalom,
Fehér, nagy kuvik-madarak,
Daloljatok.
Daloljatok, mert elmegyek:
Most látom csak könnytelenül,
Most először az Életet,
Boldog vagyok.
Hiszen az Élet szent vidék,
Sokat adhat mindenkinek,
Aki jól őrzi a szivét.
Én meghalok.
Fehéren látva. Nincs terűm,
Mely nem fehér, nem ragyogó.
Szinek nélkül, úgy egyszerűn
Eltávozok.
Amit elértem, ostoba,
Szinekkel tarkált semmisem,
Szivárvány, álom és soha.
Most hagyjatok.
S szerettem, aki szenvedett,
A Jövendő fehéreit.
Óh, szűz proletár-seregek,
Daloljatok.