Ady Endre: A vén komornyik
A vén komornyik
Kopognak a szivemen,
Szép, piros, méltóságos ajtón
S jönnek a látogatók
Fürge sorokban.
Szép, piros, méltóságos ajtón
S jönnek a látogatók
Fürge sorokban.
S egy vén, kopott komornyik
Vén derékkal buzgóan hajlong.
Gazdája elutazott
Régen-régen már.
Vén derékkal buzgóan hajlong.
Gazdája elutazott
Régen-régen már.
»Jó úr volt és itt lakott,
Búsan ment el, mennie kellett,
Házában csak én vagyok
S már én se várom.«
Búsan ment el, mennie kellett,
Házában csak én vagyok
S már én se várom.«
