Ady Endre: Add nekem a szemeidet
Hogy vénülő arcomba ássam,
Hogy én magam pompásnak lássam.
Kék látásod, mely mindig épít,
Mindig irgalmaz, mindig szépít.
Amelyek ölnek, égnek, vágynak,
Amelyek engem szépnek látnak.
Magam szeretem, ha szeretlek
S irigye vagyok a szemednek.