Ady Endre: Pénz a remeteségben
Égett nagy sebem, égett.
Üzengetett hozzám trillázva
Az Élet.
Megbékült szívvel raktam:
Zúghatott a csúf, pénzes Élet
Miattam.
S várván várva a véget:
Egy idegen ős-bozótomba
Betévedt.
Bozótom fészerében
S pénzt dobott a vendég-gazember
Elébem.
Én, a bús erdők foglya
S szaladtam vissza az Életbe
Zokogva.