Arany János: ÁRVA FIÚ
ÁRVA FIÚ
Árva fiú sír az ablak alatt,
Ifi'asszony a szobában múlat.
Ifi'asszony a szobában múlat.
| "Anyám, anyám! hideg van itt, |
| Bocsáss be, |
| Bocsáss be." |
| "Megállj, poronty... megyek ki csak, |
| Megállj te!" |
Ifi'asszony gyújt lobogó lángot,
Süti annál a csöröge-fánkot.
Süti annál a csöröge-fánkot.
| "Anyám, anyám! eressz be már, |
| Ehetném, |
| Ehetném. " |
| "Csak ezt is még a föld alá |
| Tehetném!" |
Árva fiú marad a sötétben,
Özvegyasszony kedvese ölében.
Özvegyasszony kedvese ölében.
| "Anyám, anyám! nem tudom én |
| Mit látok, |
| Mit látok; |
| Félek nagyon: ne oltsd el a |
| Világot!" |
Temetőben árva fiú apja
Lepedőjét, szemfödelét kapja.
Lepedőjét, szemfödelét kapja.
| "Anyám, anyám, az Isten szent |
| Nevére, |
| Nevére! |
| Amott jön az édesapám |
| Fehérbe." |
Kimene az özvegyasszony éjjel,
Veri fiát a vizes kötéllel,
Veri fiát a vizes kötéllel,
| "Ne bántsd, ne bántsd, gonosz r...! |
| Az árvát, |
| Az árvát: |
| Te ölted meg, te adod meg |
| Az árát. |
Temetőben csendes az én házam,
Jobb neki ott énvelem egy házban;
Jobb neki ott énvelem egy házban;
| Oda viszem karon fogva |
| Magammal, |
| Magammal : |
| Ne bánjon így senki az én |
| Fiammal!" |
S ifi'asszony elszalad egy ingben;
Ismeri őt a faluba' minden:
Ismeri őt a faluba' minden:
| Körül, körül csatangol a |
| Temetőn, |
| Temetőn. |
| Szegényt, szegényt szánd meg uram |
| Teremtőm! |
(1855 okt.)
