Arany János: SZERKESZTŐI LEVÉL
SZERKESZTŐI LEVÉL
Vége az országgyűlésnek,
Tudjuk már, hogy amért küzdénk
Egész ország csendes, nyúgodt,
Csupa boldogságban elring:
S hogy ne ébredjen, ne ríjon,
Legyezi Ritter von Sch...
| Már nem kell több dikció: |
| Nem egyéb, csak fikció. |
Csupa boldogságban elring:
S hogy ne ébredjen, ne ríjon,
Legyezi Ritter von Sch...
Nosza tehát, édes Mórom,
Múzeumba nem kell járni,
Tarts egy kurta monológot,
Ilyenformát, édes Mórom:
"Füllentettem egyszer-másszor,
Hogyha megfogom az orrom;
| Vesd le a nagy gondokat: |
| Neugebaud' se hívogat. |
Ilyenformát, édes Mórom:
"Füllentettem egyszer-másszor,
Hogyha megfogom az orrom;
Igértem beszélyt, novellát,
Tűztem is határidőket,
Eltelt már azóta "kis-kedd"
El a "borjunyúzó pintek",
Hogy adott igéretimre
Még oda sem hederintek.
| Hindut, perzsát, arabot; |
| Sohanapja holnapot: |
El a "borjunyúzó pintek",
Hogy adott igéretimre
Még oda sem hederintek.
Diszn... azaz hogy nem szép tőlem
Annál szebb lesz a novella,
Ma fogom a penna végit
S firkantok a "Figyelőnek"
Olyat, hogy soh'se kivánjon
Szebbet, jobbat... szemfedőnek!"
| Cserbe' pácba' hagyni mást; |
| Jó barátom, majd meglásd: |
S firkantok a "Figyelőnek"
Olyat, hogy soh'se kivánjon
Szebbet, jobbat... szemfedőnek!"
(1861 aug.)
