Arany János: HÍRLAP-ÁRULÓ
HÍRLAP-ÁRULÓ
Mindenki annyit ér, ahogy
Nézd ezt a vén ujsághordót:
Hajnalba' már lót-fut szegény,
S mit nem csinál - kit nem kinál,
| Betölti hívatását: |
| Becsűlöm a szokását. |
| Öllel van a csomagja, |
| Míg számonkint eladja. |
Nem kérgesült bürokrata
Úgy dob feléd egy szót, irást,
Ő nyájas, emberségtudó,
"Méltóságos" -- "nagyságos" úr -
| Ő, aki - mintha ebnek - |
| S fittyet hány a tömegnek. |
| Megadja tituládat: |
| Amennyiről beláthat. |
S hogy tudja kötni a gonosz!
"Tessék, uram! győz az orosz -"
"Tessék, uram! nyolc az ezüst,
"Győztünk, uram! mi, a török..."
| Látszik, nem mái gyermek: |
| Kiált oda egy szerbnek; |
| Napoleon meg tíz ma." |
| Ha térdig ér a csizma. |
"Kisasszony! a FŐVÁROSI...
"Ifj'úr, ni, hogy' áll Gorcsakoff
Ha nincs vevő, olvas maga
Hogy, majd ha lesz, ajánlattal
| Van benne hír, novella -" |
| Tótágast, mint egy vella!..." |
| Egy harapást s tovább megy, |
| Megint győzhesse a begy. |
Elkérkedik negyvennyolccal,
Hogy ő akkor több hirlapot
"Igaz, még csak suhanc valék,
"Friss MÁRCIUS-ból száz forint
| S nem hiszi, hogy hihetlen, |
| Árult el a "szigetben." |
| De a torkom hatalmos: |
| Egy estve, itt, uram! No's?..." |
De van mégis, kit ő lenéz,
Haragszik rá, mint borbély az
Ez "piszkos" ember, akire
Nem egyenkint vesz hírlapot,
| Gyülöl, nem méltat szóra, |
| Ön-beretválkozóra: |
| Ránézni is utálat: |
| Hanem - évszámra járat. |
(1877 aug. 25)
