Arany János: ÖRÖKKÉ!
ÖRÖKKÉ!
Prometheusz nem vagyok, de kínját érezem,
Mint régi Tantalusz szomjazva éhezem,
Csak most világosak előttem a mesék,
A szüntelen fogyó s kiújuló vesék
Mint régi Tantalusz szomjazva éhezem,
| Fut perceim nyugalma. |
A szüntelen fogyó s kiújuló vesék
| És a tünékeny alma. |
Ott űl az alkotó, az istenember, ott!
Kaukázus bércin egy örökéltű halott...
Kaukázus bércin egy örökéltű halott...
(Az utolsó évekből)
