Arany János: SIR PATRICK SPENS
SIR PATRICK SPENS
Skót ballada
Ül a király Dunfermlinben,
"O! hol kapok egy jó tengerészt,
| Bor iszik, vér-pirost; |
| Szép új hajómra, most?" |
Feláll és mond egy ősz lovag
"Sir Patrick Spensnek párja nincs
| Király jobb térdinél: |
| Ha ő tengerre kél." |
Nagy levelet ir a király,
Sir Patrick Spensnek küldi azt; -
| Pecsétet nyom reá, |
| Parton járt fel s alá. |
"Norvég felé, Norvég felé,
Norvégiai királyleányt
| Norvégba menni kell: |
| Szállítni vízen el." |
Az első szót hogy olvasá,
A másik szót hogy olvasá,
| Nagyot, nagyot kacag; |
| Szemébe könny fakad. |
"Ki dolga ez? ki tette ezt?
Hogy a király, télvíz időn,
| Ki mondta ezt neki, |
| Küldjön tengerre ki? |
"Ha fú, ha fagy, esik, szakad:
Norvégiai királyleányt
| Hajómnak menni kell, |
| Szállitnom vízen el!" |
Hétfő-reggel a vásznakat
Norvégban ők kiszállanak
| Eresztik szabadon; |
| Egy szerdai napon. |
Még egy hetig sem voltak ott,
Hát már a fő norvég urak
| Sem egy, sem két hetig: |
| Mind ezt hányják, vetik: |
"Héj! a királyt s királynét már,
"Hazudsz, hazudsz, hazug poronty!
| Skótok, kiélitek...?" |
| Én mondom: értitek? |
"Hoztam fehér pénzt, amivel
Szép sáraranyt is, jó rakást,
| Kitartsam emberem; |
| A széles tengeren. |
"Hamar, hamar, legényeim!
"Nincs mér' sietni, jó uram,
| Készülni! s holnap el!" |
| Félek vihar kap el! |
"Mult este az uj hold szarva közt
Ha most, uram, tengerre szállsz,
| Látszott a régi hold: |
| Félek, baj ér utól." |
Alig egy mérföldet halad,
Hát elborul, hát zúg a szél,
| Kettőt, hármat alig: |
| A hab fodorodik. |
Horgony szakad, árboc lelóg,
Hullám veri a tört hajót,
| Oly iszonyú a vész; |
| Nincs épen semmi rész. |
"Hol egy legény, hogy a kormányt
Míg felmegyek az árbocra,
| Fogná meg azalatt, |
| Ha látnék szárazat?" |
"Itt vagyok én: és a kormányt
Félek, uram, az árbocról
| Megtartom azalatt; |
| Sohsem látsz szárazat!" |
Egyet se lép, egyet ha lép,
Hát a hajó kapcsa szakad,
| Csak egyet fölfelé: |
| Sós víz zuhog belé. |
"Hozzátok azt a vég selymet,
Tömjük a rést, hogy a sós víz
| A vásznat is elé: |
| Ne jöhessen belé!" |
Mindjárt hozák a vég selymet,
Tömik a rést, de a sós víz
| A vásznat is elé: |
| Azért csak jön belé. |
Hej! röstelék a skót urak
De míg jól széttekintenek,
| Hogy ázik a cipő: |
| A víz fejökre nő. |
S hány szép pehelyvánkos lebeg
S hány édes urfi nem kerül
| A hab közt tétova! |
| Honába, de soha! |
Sok hölgy töri fehér kezét,
A kedvesért, hű jegyesért,
| Sok lány tépi haját |
| Kit már sohase lát. |
Soká, soká ülhetnek ott,
E hölgyek, míg Sir Patrick Spens
| Kezökben legyező, |
| Hajója partra jő. |
Soká, soká ülhetnek ott,
E lányok, míg egy is bizony
| Hajokban fésü, szép, |
| Meglátja kedvesét. |
Feljül, feljül Aberdooron,
Ott fekszik a jó Patrick Spens,
| A mélység ötven öl; |
| Az urak is, körül. - |
(1853)
