Arany János: A DÉVAVÁNYAI JUHBEHAJTÁS
a "kunsági nagy ártány." |
a "csökmői nagy sárkány", |
Tokjában akként tartogat
Csökmő régen titokban. |
Alább egyiknél sem áll, |
Karját fogva átal száll |
Ördög-pillangó szárnyakon,
A hírnév csarnokába. |
Velejét eldúdolom - |
Végig hallgatják dalom. |
Rá nem érnek, a budában
Lesz mit olvasgatniok. |
Béka a kocsonyából, |
Pap hajdan a varsából, |
Mocsárja és ingoványa
Közül fel a nagy égre. - |
Sokszor dévánkozának |
Ma is Déva-Ványának. |
Nem mint sok kárpátvidéki
Iczky-viczky magyarnak. |
Ványa törvény-házanál, |
Fél napig se vigeál. - |
Mindenféle [Sedriá]ban;
Minden országgyűlésen. - |
Este a faluháznál |
Tele volt tyúkkal sok tál, |
Ezer szitok s asszonyátok
Között szedtek rakásra. |
Elnyujtotta bocskorát, |
Aludta a mámorát. |
Ha mező-csősz az alvását
Meg nem háborítaná. - |
Betoppan a szobába, |
Biráját hamarjában: |
Veszettadtát, hát nem látja
Hasára sütött a nap?!" |
Bíró uram a szemét, |
Lapos pillantatot vét |
És rá kiált az anyjokra:
"Hozzad már a meleg bort". |
Padka szélén pezsgett már, |
Félig hányva borssal bár. - |
Bíró uram lekortyogtat
Mámor üzése végett. - |
Ivott volna magának, |
- A macskák elfutának. - |
Kérdezi csősz sógorától:
Mi járatban jött hozzá? |
Miska csősz a beszédet - |
Szinte az egész rétet. |
Úgy teli van az itteni
Egész rétség birkával.- |
Szép fehérek, mint a hó. |
- Rajta hé, koma, bíró! |
És nem hagynánk kiváltani
Egy-egy forinton alól." |
Főzé nagy, szép gondolat. |
Makog a ködmön alatt. |
Végre ő is kitalálja, -
Mit elmondott már a csősz. |
Esze azt fel nem éri! |
Amely kendet kiséri. |
Ő ért, ítél másnál jobban,
Azért nagyobb a füle. - |
Az kendtek szerencséje, |
Az a dolog bibéje: |
Nem engedjük kiváltani,
Egy-egy forinton alól." |
Szokás szerint felsétál, |
Pálinkáért persequál. |
Hogy hozza el a zsidónak
Gugyiját mind egy cseppig: |
Nagy dolgok tractáltatnak, |
Ha eleget ihatnak. |
Nélkül gyülés ugyis márma
Csak a halak közt esik. |
Izsák zsidó boltjában, |
Kostának a gyomrában. |
Hogy a congregátionak
Lelket öntsön torkába. |
Bölcsen felkalkulálja, |
Senki nem kritizálja. |
- - - - - - - - - - - - - -
- - - - - - - - - - - - - -
És midőn már asztalon van
A keresztelt törkő szesz, |
Tíz órakor gyűlés lesz. |
Mind elmenjenek hozzája,
Azok szólnak igazán. |
A korsókat megkezdik, |
A kortyokat eresztik. |
Ők fognak contradicálni,
Meghatárzott szándékuk. |
Ha civakodni fognak, |
Mások után cammognak. |
Piros a vér, fehér a hó
Nem hiszik ők csak puffra. |
És célja mindeniknek, |
De gonosz mindegyiknek, |
Bár a hon javát keresi
Stentori orditása. |
A padokon pipázik, |
Csak diploma hibázik. |
E bocskoros testületnek
Csak csizma tisztitói. |
Nálok tudománya nagy, |
Tizenhat latot kihagy. |
Hogy a mészáros élhessen
S mellette a biró is. |
Rég kiment a divatból, |
A tanács engem piszkol. |
Kell lenni istentelennek,
A honi mind ártatlan. |
Secundum usum nem nyér, |
Ha szűkön megy a kenyér. |
Ha a joggal biró felet
Egészen kirekeszti. |
Dolga mely jó lábon áll? |
Török ágyú sem talál. |
Hogy a közjót őrző ebek
Osztozzanak a koncon. |
Összegyűle végtére, |
Hullott a fal fehére, |
Akik azt sem tudták, hogy ők
Mi ellen kurjogatnak. |
Pápaszemét feltette, |
Népet csendre intette. |
Kemencén a galéria,
Ököllel contradicált. |
Után lőn egy kevés csend, |
El beszédét, mint a rend |
A por vastagon rá szállott
A birákok bajszára: |
Össze azért gyüjtöttük, |
Most a gyülést hirdettük, |
Fenyeget minket, mert látom,
Mely is annál fogva ez: |
Ma házamba ügetett, |
Szegény ugy megsietett" |
Nehányan, kik kiáltották:
"Nem hagyjuk mindhalálig!" |
Miska elő azt adta, |
Juhval, - ő sem tagadja. |
Azt fogja ő fateálni
Letett hite után is. |
A dologtól más felé, |
Csak könyököljünk belé, |
Hogy azt ne mondják idővel:
Bolond volt a hajdankor. |
Most be tudnók hajtani, |
Olcsóért kiváltani. |
Van kisbíró, hetes, ármás
Brachium a juhokra." |
Ordit kénköves szája, |
Kinek mi a nótája, |
Verekszik s a farkasvermek
Alján száz farkas üvölt: |
Beteg légy áriája, |
Okosnak ordit szája. |
El, mert már fenn dicsekedett:
"Én torkolom le őket!" |
Közül megköpi markát, |
Civakodásnak farkát: |
Úgy se győzzük már tartani
A belső embereket. |
Még egy nehézség vagyon |
Szívemen fekszik nagyon. |
Kár volna az irka-firka
A porotokolumba'. |
Déva-Ványa rétjei, |
Vagyunk ellenségei. |
Inkább a községnek kára
Százezerekre menjen." |
- Mindnyájan felzudulnak, - |
Birkára nem szorulnak, |
Érettük jó pénzt kapnának,
De így, usus ellen van. |
Volt a falu pennája, |
Foglalkozott a szája, - |
Így szólítja az egymással
Adtázodó rendeket: |
Soha sem ellenezte, |
Háj ne legyen mellette. |
Mikor nem plenus a venter,
Non est contra dicendum. |
Az semmi baj nem lészen, |
Szintugy birkát is tészen. |
Az ebanyája, ha kárt tesz:
Impellere opus est. |
Hogy szükség behajtani, |
Ha ki fogják váltani. |
Dictum, factum a juhbőrre:
Quod erat demonstrandum." |
Amellett kell maradnunk, |
Szavát meg kell fogadnunk. |
Lehetetlen, hogy négy vagy öt
Igazmondás ne légyen." |
A jegyző elővette |
Híven bele jegyezte, |
Több sorokkal eképpen jő,
Szépen összehangzásban: |
Decima: két véka zab, |
Vigesima: két új csap, |
Jött a kovácstól, mert a ló
Nem járhatott a jégen. |
A birkahajtás végett, |
Protoculált rendelet: |
És ármása hajtsa össze
A juhot egy akolba. |
A helységnek határán; |
Begyül a canga s bárány. |
Majd jó áldomást igyanak:
Sic est deliberatum". |
Csapja a kender-ostor, |
Mossa a gyomai bor, |
Miglen a falusi gárda.
A juhokat hajhássza. |
Köpdösik a markukat, |
Felkészítik magukat. |
Úgy, hogy megfőne a kása
A szivöknek gödrében. |
Készitik a torukat, |
Hányják-vetik magukat. |
Törökkel, krimi tatárral,
Oly nagy a kurázsijok. |
Ki-ki titkon, - számlálják |
Majd a tanácsra tolják: |
Kincse, a szegény községnek
Is kell nyerni valamit. |
A rétről a birka-nyáj, |
Két pofára minden száj. |
A' lesz a baj, hogy a kincsen
Nem győznek megosztozni. |
A csárdába küldenek, |
Melléjök rendeljenek. |
Mert a birkák váltságára,
Hónapszámra ihatnak. |
E hirre a csárdában, |
Zöld sátor árnyékában. |
Szüntelenül szivdogálják,
Mint a vért a pióca. |
Fülön csipvén kétfelől, |
Keresztelgetik belől. |
Szövetén át szivárognak
Az itcék minduntalan. |
Most mind forgásban vannak, |
Nélkül lenni nem hagynak. |
Hogy végre a borstörőre
Szintugy rá kerül a sor. |
Ekkép vesződni restel, |
Csebres dézsát ragad fel. |
Üres gyomrot és oly gégét,
Mely babért érdemelne. |
Sokan a gyávák közül, |
Ki meg olyan helyen ül, |
Röfögéssel rálármázna
Az egész gyülekezet. |
Oldott gatyával fekszik, |
És hiába törekszik |
Nincs mód benne mást csinálni,
Mint heverni a porban. |
A két első talpával, |
A tésztát, mit rókával |
És most fülével-orrával
Mézes bábnak cifrázza. |
Az itten történteket. |
Ottan-ottan ilyeket.
S éppen ezért hajtja búra
Fejét a Priznic-kúra,
Hogy íly bendők léteznek. |
Hogy legjobban ittanak, |
Ellenére szóltanak. |
Volt, itt is az praetendálja
A püspökfalatokat. |
Ekként áll a csárdában, |
Készül lenni munkában. |
A rétséget körül venni
Ez lesz hadi fortélyuk. |
Amint jó közel jutnak, |
Szuszogni alig tudnak! |
Mind a juhok, mind bárányok,
S tenyérnyi szemet vetnek, |
Nagy zúgással felreppen, |
Most a légben odafenn. |
Velük a megcsalt remények
Elröpültek világra. |
Vadlud és gődénysereg |
Hajtók búsan térnek meg. |
Felsülésüket a borral
Pácolt előljáróknak. |
Mióta az eb csahol? |
Bujnak a lóca alól: |
A csárdai számadásra: -
Kocsonyává lesz lelkük. |
A dorbézolás árát... |
Hadd fizesse a kárát! |
A florenc istóriába,
Emlékül bejegyezni. |
Ottan kezembe vettem, |
A piszokbol érthettem: |
Eldúdoltam, mert addig mást
Nem tudtam mit csinálni. |