Arany János: NÉVNAPRA
Virtusokkal fénylő, becsületes Person,
Kinek Balog uram mondaná most: "Herr Sohn,"
Ne jöjjön éltedre felhő, csak immer Sonn'!
Sőt ha nem csalódom, már tovább is futa,
Mégis az én Múzsám néma volt és buta,
Ami, ha nem csuda, üssön meg a guta.
Hogy ebédutánra lett készen a rántás,
Azt ne mondd szegénynek: "post festa quid cántás?"
Rossz volt a vonója, de már ismét gyántás.
S mint Izsák megáldá Ézsaut, a szőröst,
Amiérthogy neki lencsét hoza bőröst:
Úgy megáldott volna téged és Nagy-Kőröst.
Menjen nálam hozzád lajhárabb vendég is.
Ezerszer későbben az utolsó vég is,
Avagy csak egy hitvány náthabetegség is.
Valamíg a halál slepje el nem sodor,
Égő pipád füstje legyen mindég bodor, -
És e poémában ne sértsen a modor.
Kalács ide, fonatos! |
Béles ide, rongyos! |