Babits Mihály: CSAK A TILOS SZABAD MÁR...
istrángjai.
Óh jaj! e sok muszáj közt rángani,
mint a gép karja kerekek között ráng!
aranykopár
csillag alá, a messze hegyre - bár
százegy szakadt szíj fáj és visszacsap ránk!
Hajts, életem!
Mert a "szabad" már nem szabad nekem.
Különös böjt! csak a tilos szabad már.
s korrupció:
akkor kezdek majd lenni újra jó,
amikor a Törvény ujjal mutat rám.
Mindig azt tettem, ami kellett
s valami vár,
csöpp muszájoknál égetőbb muszáj,
amit feledtem, mint az álmok rosszát.
kopóidat!
Ördög, eb, vágy, bűn, riadó szimat:
csak ilyen falka vihet már Tehozzád!