Babits Mihály: IMÁDSÁG
IMÁDSÁG
Dicsőség s tisztelet, Sátán, hol nem lakol
többé, a Menny magas felhői közt, s Pokol
mélyeiben, ahol örökre csöndben álmodsz!
Add, hogy heverve, míg mellettem, mint egy árboc,
a Tudás fája nyúl, veled legyek ha majd
lombja fejed fölött, mint új Templom, kihajt!
többé, a Menny magas felhői közt, s Pokol
mélyeiben, ahol örökre csöndben álmodsz!
Add, hogy heverve, míg mellettem, mint egy árboc,
a Tudás fája nyúl, veled legyek ha majd
lombja fejed fölött, mint új Templom, kihajt!
