Babits Mihály: EGY VERSESKÖNYV ELÉ
EGY VERSESKÖNYV ELÉ
Hölgyeknek és uraknak, mindazoknak,
akik tudják és látják, hogy mi jó,
legyen e szerény kompozició
ajálva, minden huncut okosoknak.
akik tudják és látják, hogy mi jó,
legyen e szerény kompozició
ajálva, minden huncut okosoknak.
S mert védő kell neki, s protekció,
mert skrupulusok ellene mozognak,
a védelmébe helyezem azoknak,
akik tudják és látják, hogy mi jó.
mert skrupulusok ellene mozognak,
a védelmébe helyezem azoknak,
akik tudják és látják, hogy mi jó.
Mert nem lesz zord dolog mit benne mondok,
senkit sem támad, senkit sem birál,
sem Isten nem lesz tárgya, sem király:
senkit sem támad, senkit sem birál,
sem Isten nem lesz tárgya, sem király:
hanem csupa vidám, szép drága jók,
s természetesek, mint: csipők és combok,
emlők, hasak, és láb között valók.
s természetesek, mint: csipők és combok,
emlők, hasak, és láb között valók.
