Babits Mihály: ÉNEKE A BOLDOGSÁGOS SZŰZRŐL
ÉNEKE A BOLDOGSÁGOS SZŰZRŐL
| Isten anyja, glóriás |
díszítsék a Szentegyház
ünnepeit.
Jámbor ima harsonáz:
nyisd füleid!
Jámboran zengjük csodás
érdemeid.
Méltó a magasztalás.
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szününk,
kérünk, töröljed el bününk!
Foganásod gyógyított,
mert a Kígyó
csalása elbódított.
Sírfelnyitó
ujjad megszabadított,
jó gyógyitó!
Számüzésből kihozott,
mint útnyitó,
melybe Éva taszított.
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szününk,
kérünk, töröljed el bününk!
mert a Kígyó
csalása elbódított.
Sírfelnyitó
ujjad megszabadított,
jó gyógyitó!
Számüzésből kihozott,
mint útnyitó,
melybe Éva taszított.
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szününk,
kérünk, töröljed el bününk!
Tiszteletes szent ünnep
az hogy lettél,
nagy díszére nemünknek
megszülettél,
alacsonyból az Égnek
emelkedtél,
alázatos Fenségnek
anyja lettél:
érthetetlen az észnek.
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szününk,
kérünk, töröljed el bününk!
az hogy lettél,
nagy díszére nemünknek
megszülettél,
alacsonyból az Égnek
emelkedtél,
alázatos Fenségnek
anyja lettél:
érthetetlen az észnek.
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szününk,
kérünk, töröljed el bününk!
Mely köszöntést angyali
hang mond Terád,
egek felé emeli
a föld porát
s hintve élettel-teli
jók záporát,
ami rossz, azt leveri:
bűnt és halált,
vagy üdvösséggé érleli.
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szününk,
kérünk, töröljed el bününk!
hang mond Terád,
egek felé emeli
a föld porát
s hintve élettel-teli
jók záporát,
ami rossz, azt leveri:
bűnt és halált,
vagy üdvösséggé érleli.
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szününk,
kérünk, töröljed el bününk!
Titokzatos szemérem
tüze Benned,
melyet semmi szerelem
nem ismerhet;
a Teremtő méhedben
teremtve lett:
ő a nemző és egyben
ő a Gyermek:
az egyszülött Egyisten!
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szününk,
kérünk, töröljed el bününk!
tüze Benned,
melyet semmi szerelem
nem ismerhet;
a Teremtő méhedben
teremtve lett:
ő a nemző és egyben
ő a Gyermek:
az egyszülött Egyisten!
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szününk,
kérünk, töröljed el bününk!
Jól illett, hogy szűzen légy
termő s anya:
fény, melynek lélekben ég
pompázata.
Az anyai szűzesség
szent viasza:
kanóca lányszerénység
alázata;
a lángja az istenség.
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szününk,
kérünk, töröljed el bününk!
termő s anya:
fény, melynek lélekben ég
pompázata.
Az anyai szűzesség
szent viasza:
kanóca lányszerénység
alázata;
a lángja az istenség.
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szününk,
kérünk, töröljed el bününk!
Légy velünk hát nyöszörös
sok szegénnyel!
Gondolj ránk, hogy könyörös
esdekléssel
lelkeinket összekösd
a szent Éggel,
hol a többi szentek közt
legtöbb fénnyel
magzatodban gyönyörködsz!
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szününk,
kérünk, töröljed el bününk!
sok szegénnyel!
Gondolj ránk, hogy könyörös
esdekléssel
lelkeinket összekösd
a szent Éggel,
hol a többi szentek közt
legtöbb fénnyel
magzatodban gyönyörködsz!
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szününk,
kérünk, töröljed el bününk!
