Babits Mihály: ÁRTATLANSÁG
ÁRTATLANSÁG
Legtisztább erény! a méla
gyengédség kútvize te!
szebb, mint Byron, mint Paméla
ideál-igézete.
Mihelyt más tüz lángja is kel,
gyönge fényed tovaszáll:
csak az érez, ki nem ismer,
ki ismer, nem érez már.
gyengédség kútvize te!
szebb, mint Byron, mint Paméla
ideál-igézete.
Mihelyt más tüz lángja is kel,
gyönge fényed tovaszáll:
csak az érez, ki nem ismer,
ki ismer, nem érez már.
Istennő, kivel csak Éden
berkén élheténk együtt:
megjelensz még néha, réten,
mielőtt a nap kisüt;
csak szelíd költőnek villan
képed olykor ködben itt:
Phőbus jön; a köd elillan:
köddel képed eltünik.
berkén élheténk együtt:
megjelensz még néha, réten,
mielőtt a nap kisüt;
csak szelíd költőnek villan
képed olykor ködben itt:
Phőbus jön; a köd elillan:
köddel képed eltünik.
