Babits Mihály: JE NE SAIS POURQUOI...
Nem tudom miért |
fanyar szellemem |
ami szép nekem |
s máskor úgy kisért |
gondolatom száll a hab nyomába,
minden szélnek szót fogad a kába,
s rézsut, hogyha rézsut a viz ára
mélaröptü hósirály módjára,
naptól részegen, |
fennen szabadon, |
bibor torlaton, |
nyári szeleken |
Ráijednek a hajós legények,
akkor átadja magát a szélnek
s elmerűl, és ujra fel-felszálldos
s ujra ollyan szomorún kiáltoz.
Nem tudom miért |
fanyar szellemem |
ami szép nekem, |
s máskor úgy kisért |