Babits Mihály: FELELET A SZÍV CÍMŰ VERSRE
Bizonyos hölgy, nemes |
művelt és szellemes, |
"Ez ám a jó iró! Látszik, hogy szereti
a jót, hogy szereti a szívet |
és jó nagy szíve van neki. |
de még szívemhez szól a szív, |
kicsiny szivem-nek, szivecském-nek hív, |
túlságosan megtisztel engem, |
mert szívem már túlnőtt ezen. |
e földön? mért oly ellentétesen |
van itt elosztva nagyság és kicsinység? |
Úgy volna minden a szívem szerint, |
hogyha egymáshoz volna mérve mind.) |
s szíveket ostromol lelkes orációd,
s szíveket hódít meg a versed, |