Babits Mihály: NÉVJEGYEMRE
NÉVJEGYEMRE
A név, mely áll e kis papíron,
kimondva szó, mely száll tova.
Lehellet és üres jel annak,
ki nem hallotta még soha!
kimondva szó, mely száll tova.
Lehellet és üres jel annak,
ki nem hallotta még soha!
S e rövid név, értelme tárva,
tudjátok mégis, mit jelent?
Egész világot, önkörében,
mely zártan, szuverén kereng.
tudjátok mégis, mit jelent?
Egész világot, önkörében,
mely zártan, szuverén kereng.
S nem kisebb, mint a ti világtok,
mely földből s csillagokból áll:
két vége van minden világnak
a születés meg a halál.
mely földből s csillagokból áll:
két vége van minden világnak
a születés meg a halál.
Nem kisebb, semmit, sőt az ég s föld
között valókkal még nagyobb;
s mindenképp más a tieteknél:
én nektek idegen vagyok.
között valókkal még nagyobb;
s mindenképp más a tieteknél:
én nektek idegen vagyok.
S világom tág, de idegennek
belé a bemenet tilos:
jaj, mért egy örök idegennek
jelzé nevét e papiros?
belé a bemenet tilos:
jaj, mért egy örök idegennek
jelzé nevét e papiros?
