Babits Mihály: ALISCUM ÉJHAJÚ LÁNYA
(Roma urbs regum)
mellem repes, úgy örül,
csiklandó vágyak méhrajai
zsibongnak övem körül.
nem is tudom, ma mi lelt:
tegnap, - tudjátok-e? - tegnap
a római prétor ölelt!
adott egy karperecet:
»Aliscum éjhaju lánya« -
ábrándosan így nevezett.
bársonyszemű, olajarcú,
hymettusi méz ily édes,
lybánoni törzs ily karcsú.
soha még a Tiberis.« -
Így mondta. Világot járt ő
s tud írni verseket is.
tér majd haza gazdagon.
Tudom el is visz magával,
ha picit cirógatom.
van ám keletje a lánynak;
lakomákban, asztalok alján
táncolnak s csókokat hánynak.
és héber, rőthaju szintén,
s cigány s kökényszemü germán; -
de oly büvös egy se, mint én.
tüzes - s szüzes; oly ügyes:
Rómában csupa király van,
mégsem leszek én kegyes.
aki hálót vet ki, fog.
Rómában egy csak a császár
és én - császárt akarok.
Aranyhal! övé a világ!
Hitegessem, csalogassam:
nem ingyen kél a virág.
tán nőül vesz kereken,
s menyasszonyi ajándékul
a világot adja nekem!"