Babits Mihály: VILE POTABIS
VILE POTABIS
Szerény borral kínállak íme
nem Szekszárd régi lángbora:
ennek világosabb a színe
és szelídebb a mámora
de mégsem altató, butító
s nem durva főleg, s nem hamis
s vélném, baráti körben itt jó
olykornap ily olcsóbb bor is.
nem Szekszárd régi lángbora:
ennek világosabb a színe
és szelídebb a mámora
de mégsem altató, butító
s nem durva főleg, s nem hamis
s vélném, baráti körben itt jó
olykornap ily olcsóbb bor is.
Kertem bizony már járta féreg
pár tán még most is benne rág:
de rohadjon a régi kéreg:
adott új vesszőt - új világ!
új vesszőt, mely bár fája vérez
lombja rozsdátalan kihajt;
új vesszőt, amely meg sem érez
most semmi férget, semmi bajt!
pár tán még most is benne rág:
de rohadjon a régi kéreg:
adott új vesszőt - új világ!
új vesszőt, mely bár fája vérez
lombja rozsdátalan kihajt;
új vesszőt, amely meg sem érez
most semmi férget, semmi bajt!
Új vesszőt, melynek bár gyümölcse
savanyúbb a tavalyinál
elég hogy kádamat betöltse
és nektek enyhülést kínál,
ha szátok ízét ronda karcos
rontá vagy édeskés barack -
s nekem erőt új kapaharchoz
veletek, gyűvötény, tarack!
savanyúbb a tavalyinál
elég hogy kádamat betöltse
és nektek enyhülést kínál,
ha szátok ízét ronda karcos
rontá vagy édeskés barack -
s nekem erőt új kapaharchoz
veletek, gyűvötény, tarack!
