Babits Mihály: A SPINOZA-SZOBOR ELŐTT
képmásod, íróasztalom fölött:
jólesik nézni terhes fejedet,
amely nyakadnál szinte megtörött.
gondolat szent gyötrelmét élvezed,
amit a művész benned, nagy zsidó,
századaidon át kiérezett.
az én agyamban még küzd a velő,
én még itt bolygok lenn e földi ködben,
nagy rokonom! én is gondolkodom, ládd,
és szenvedek s méltó vagyok tehozzád.