Babits Mihály: MEGÁLLJ!
MEGÁLLJ!
Lelkem, megállj! Ily messze kóborolni
Tilosba tévedsz! szokd meg otthon ülni,
| tenéked nem szabad. |
| meghuzni magadat. |
Ez a vidék még nem látott kaszálót;
veszélyes puszta táj.
Merész madarász, vidd haza a hálót,
erre nem jár madár.
veszélyes puszta táj.
Merész madarász, vidd haza a hálót,
erre nem jár madár.
Vagy hogyha jár, tenéked vészmadár lesz,
károdra károgó.
Kerüld keresztény! Keritő határ ez,
mint egy egérfogó.
károdra károgó.
Kerüld keresztény! Keritő határ ez,
mint egy egérfogó.
Mint egy egérfogó, ezek a szirtek
elvesztik az utat:
Akastyánszirtek, alattuk az ördög
kopácsol és kutat.
elvesztik az utat:
Akastyánszirtek, alattuk az ördög
kopácsol és kutat.
Mágnes szirtek, melyek közt csalfa kormány
iránytű, mécsvilág.
S a szirtek és a szakadékok ormán
nyíl sok sötét virág.
iránytű, mécsvilág.
S a szirtek és a szakadékok ormán
nyíl sok sötét virág.
Százágu tüskés óriási növények,
lombjuk szél nélkül ing.
És hogyha téved valaki közéjük,
száz karját nyújtja mind.
lombjuk szél nélkül ing.
És hogyha téved valaki közéjük,
száz karját nyújtja mind.
S polypok karja e virágok karja
már amint ölel:
Ha Isten vagy az ördög nem akarja,
nem is eresztenek el.
már amint ölel:
Ha Isten vagy az ördög nem akarja,
nem is eresztenek el.
1908. ősz-tél
