Bajza József: SZELLEMHANG.
SZELLEMHANG.
Hajnal szült engem, fiatalka tavaszkori hajnal,
A tavasz elhervadt, lomb-hulltan gyászol az erdő,
Engem is elfedezett. Mit sírsz, kegyes édes anyácskám?
Ámde te sírj! A tavasz megjön, meg ezernyi virága,
| Rózsa valék, oly szép mint maga az ifju tavasz. |
| Rétek víg zöldét hó fedi s éjszaki fagy. |
| A tavasz elhúnytán fülmile nem kesereg. |
| Gyermeked, édes anyám, ővele fel nem üdűl. |
