Balassi Bálint: HATODIK
HATODIK
BEBEK JUDIT NEVÉRE
az "Magam gondolván" nótájára
| 1 | Beteges lelkem ismét énnékem |
| most új szerelemtől, |
| Mely betegségem támadott nékem |
| az tekintetéből, |
| Kinek személye, maga tartása |
| engemet majd megöl. |
| 2 | Ennek termete igyenes, magas, |
| mint szép liliomszál, |
| Két szép társa közt, mint Venus asszony, |
| tetszik, hogy veszteg áll, |
| Tettetes köztök, mint világos nap, |
| ha sűrő köd leszáll. |
| 3 | Bátran két szemét mikor kegyesen |
| énreám fordítja, |
| Ottan szívemnek ő nagy szerelmét |
| magához felgyújtja, |
| Mert csak két szeme az én szívemnek |
| felgyújtó fáklyája. |
| 4 | Erkölcse szelíd és szemérmetes, |
| emberséggel elegy, |
| Édes ajaka piros, szinte oly, |
| mint jól meg nem ért meggy, |
| Ékes beszédű, jeles tréfájú |
| szavában ő mind egy. |
| 5 | Ki-ki ővéle táncát eljárni |
| oly igen kívánja, |
| Mert mint für után ha magasságból |
| magát sólyom rúgja, |
| Oly nagy sebesen táncát ő járja, |
| nem mozdul dereka. |
| 6 | Ily szép s jó lévén, ez kegyest hát én |
| miért ne szeressem? |
| Szeretem bizony, csak viszont ő is |
| éngemet szeressen, |
| Szolgálatomért szemei elől |
| éngem el ne vessen. |
| 7 | Víg lészen kedvem, ha ő magához |
| éngemet kötelez, |
| Ha néha-néha gyötreni fog is, |
| tudom, megkegyelmez, |
| Mert hív szerelmem nála énnékem |
| nagy jókedvet szerez. |
| 8 | De az én dolgom mint lenne vallyon |
| hogyha nem kelletnék? |
| Megójon engem attól az Isten, |
| mert én úgy nem élnék! |
| Most ha így volnék, s az is törtínnék, |
| osztán hová lennék? |
| 9 | Judit nevére méltán nevezték |
| őtet keresztségben, |
| Mert hasonlónak Judit asszonyhoz |
| látom mindenekben, |
| Gerjedek ehhez, mint Holofernes, |
| én is szerelemben. |
| 10 | Távozván attól, aki szerelme |
| gerjesztett éngemet, |
| Utána való nagy bánatimba |
| éneklém ezeket, |
| Ajánlván néki szolgálatommal |
| együtt szerelmemet. |
