Balassi Bálint: TIZENEGYEDIK
1 | Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, |
Mindent egészséggel látogató ege, |
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele! |
2 | Te nyitod rózsákot meg illatozásra, |
Néma fülemile torkát kiáltásra, |
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba. |
3 | Néked virágoznak bokrok, szép violák, |
Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak, |
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak. |
4 | Mert fáradság után füremedt tagokat |
Szép harmatos fűvel hizlalod azokat, |
Új erővel építvén űzéshez inokat. |
5 | Sőt még az végbéli jó vitéz katonák, |
Az szép szagú mezőt kik széllyel béjárják, |
Most azok is vigadnak, s az időt múlatják. |
6 | Ki szép füvön lévén bánik jó lovával, |
Ki vígan lakozik vitéz barátjával, |
Ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral. |
7 | Újul még az föld is mindenütt tetőled, |
Tisztul homályából az ég is tevéled, |
Minden teremtett állat megindul tebenned. |
8 | Ily jó időt érvén Isten kegyelméből, |
Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szívből, |
Igyunk, lakjunk egymással vígan, szeretetből! |