Balassi Bálint: TIZENKILENCEDIK
TIZENKILENCEDIK
TITKOS SZERELMÉRŐL SZERZETTE
azon nótára
| 1 | Vajha én tüzemnek nagy tűrhetetlen volta, |
| Ki titkon énbennem életemet fogyatja, |
| Olyan természető volna, mint egyéb tűz, |
| dolgom mind helyin volna. |
| 2 | Mert egyéb tűz nemcsak önnen magát emészti, |
| Hanem mindent, amit szene gyújt, elégeti, |
| Amit lángja elér, szinte úgy, mint magát, |
| úgyan hamuvá tészi. |
| 3 | De nagy szerelemtől én meggyúladott tüzem |
| Csak egyedül nékem megemészti életem, |
| Szeretőmet penig, kihez égek fottig, |
| csak fel sem gyújtja nékem. |
| 4 | Régtől fogva égvén lassan-lassan elfogyok, |
| Szinte, mint magátúl gyúladott fa, oly vagyok, |
| Titkos szerelemtől, mint tűz hévségétől |
| fa, én is úgy száradok. |
| 5 | Miképpenhogy az oly tűznek nincs semmi lángja, |
| Ki magátúl gyúlt fát az erdőben fogyatja, |
| Én szerelmemnek is, noha nincsen híre, |
| de életemet rontja. |
| 6 | De ámbár romlanék, csak egyedöl ne élnék, |
| Ki úgy lehetne meg, ha én attól szót vennék, |
| Azki én szívemnek királnéasszonya, |
| ha annál kedvesb volnék. |
| 7 | Mint én, hogy így égjen, enmagam sem kívánom, |
| Kínját nem akarom, mert őtet igen szánom; |
| És csak úgy szeressen, hogy el ne felejtsen, |
| meg is enyheszik kínom. |
| 8 | Hiszem, hogy nem lenne hozzám oly háládatlan, |
| Szerelmem jutalma tőle nem lenne tiltván, |
| Csak megismérhetne, sok kínom helyébe |
| jóval lenne énhozzám. |
