Batsányi János: Három töredék
Három töredék
I.
Az Egy szerencsétlen ifjú sírjánál első strófája egy teljesebb kéziraton a következő nagyobb töredék második strófája:
És megnyitá!... Ne sírj, ó szűz!
Ne háborítsd, ó drága szűz,
| Szüntesd szemednek záporát. |
| Barátom nyúgovó porát! |
Őnéki megnyitotta már
A mí hajónk habok közt jár,
| Révét a jóltevő halál: |
| S nem tudjuk, partot hol talál! |
És most azért sohajtanak
Hogy együtt nyúgodhassanak
| Ott szenvedő barátjai: |
| Hamar mindnyájok hamvai. |
Letette minden terheit,
Nem várja Bécs kegyelmeit -
| Nem csüggnek láncok karjain; |
| Az ég segíte kínjain. |
Megesküdt ellenséginek
S hatalmas üldözőinek
| Nem érzi már irígy dühét |
| Mosolygva nézi mennykövét. |
II.
Egy másik lapon:
De szűnjenek már jajjaink,
Ne vádolják panasszaink
| Ne háborítsuk hűlt porát, |
| A minden élet eggy urát. |
Elűzi majd a jobb idő
Kifejti s délre hozza ő
| Ügyünk setét homályait, |
| Sok szenvedésünk titkait. |
III.
Az Egy szerencsétlen ifjú sírjánál második strófája egy kéziraton így folytatódik:
Hazámnak egy jobb gyermeke
De hangzik most is éneke
| Fekszik hazátok széliben, |
| A nagy Dunának mentiben. |
Nyúgodjanak bár hamvai
Él híre polgártársai
| E messze tartományokon, |
| Emlékezet-táblájokon. |
Nevének fénye, míg Bihar
Ragyogni fog, míg a magyar
| Fennáll, homályba nem menend; |
| Magyar s szabad polgár leend. |
(1795)
